A Kepzesinfo.hu megbízásából a KutatóCentrum által készített felmérésben csaknem valamennyi megkérdezett (93 százalék) egyetértett azzal, hogy folyamatosan képeznie kell magát annak érdekében, hogy versenyképes legyen a munkaerőpiacon. Majdnem mindenkiről el is mondható, hogy élete során (iskolai tanulmányain felül) legalább egyszer részt vett valamilyen képzésen vagy tanfolyamon. A látogatott képzéstípusok között - nem meglepően - a járművezetői tanfolyam a leggyakoribb (69 százalék), igen magas azonban a szakmai vagy felnőttképzésen (OKJ-s tanfolyamok, akkreditált képzések) részt vevők aránya (56 százalék) is. Utóbbiak közönsége jellemzően a 45 év feletti korosztályból (62 százalék), és a 300 ezer forint feletti fizetéssel és/vagy diplomával rendelkezők közül kerül ki
A nyelvtanfolyamok 33 százalékkal a harmadik helyre szorultak, itt a fiatalság dominál (a 35 év alattiak kétötöde jelölte meg), valamint szintén a magas jövedelemmel és a diplomával rendelkezők. A kezdő vagy haladó számítógép-kezelői vagy informatikai képzéseken leginkább az idősebbek vesznek részt, és elsősorban azért iratkoznak be, mert diploma vagy külföldi munkavállalás miatt szükségük van rá.
Az új generáció felismeri a tanulás fontosságát
Felgyorsult világunkban folyamatosan új kihívásokkal kerülünk szembe, ezért fontos az élethosszig tartó tanulás. A Kepzesinfo.hu felmérése alapján ezt egyre inkább felismerik a fiatalok, s nem elégszenek meg az iskolai tanulmányaik során megszerzett tudásukkal: a 18-24 év közötti korosztály tagjaira átlagban 1,5 tervezett tanfolyam jut. Ha végzettség szerint vizsgáljuk, elsősorban az érettségizettek tanulnának továbbra is (69 százalék), de magas ez az arány a diplomások esetében is (65 százalék).
Ugyanakkor az államnak, illetve a munkaadónak is nagy szerepe van abban, hogy valóban beülünk-e újra az iskolapadba: a lakosság harmadát - jellemzően az alacsony státusúakat - csak akkor érdekli egy tanfolyam, ha azt a munkáltató és/vagy az állam támogatja.
"Erre kétféle lehetőség is van. Egyfelől képzési hozzájárulás formájában, amely a munkanélküliek vagy a munkanélküliséggel veszélyeztetettek elhelyezkedési esélyeinek növelésére, illetve a munkahelyük megtartása érdekében adható. Másfelől a munkáltatók számára biztosított szakképzési hozzájárulásként. Fontos azonban, hogy a munkaadók ki is használják ezt a lehetőséget, s felismerjék, hogy nem csupán a munkavállaló, de szervezetük versenyképessége is nő, ha képzésekre küldik az alkalmazottaikat. Mindenesetre a lakosság részéről megvan a nyitottság: a megkérdezettek 87 százaléka akkor is képezné magát, ha meg lenne elégedve az aktuális állásával" - mondja Moldván Ákos, a Kepzesinfo.hu termékmenedzsere.
A nők szívesebben beülnek az iskolapadba
Úgy tűnik, a nők inkább szomjaznak a tudásra: tízből hét nő érdeklődik a tanfolyamok iránt, míg a férfiaknál ez az arány 57 százalék. A jövedelemmel nem rendelkezők több mint négyötöde tervezi, hogy képzésen vesz részt, őket követik a magas jövedelműek kétharmados aránnyal. "A jövedelemmel nem rendelkezők között nagy arányban vannak a jelenleg is iskolai tanulmányokat folytató fiatalok, akiket a szülők támogatnak, ennek köszönhető ez az elsőre talán meglepő adat" - magyarázza a nemrégiben megújult Kepzesinfo.hu szakembere.
A tanfolyami részvételt tervezők fele a szakmai és felnőttképzés iránt érdeklődik, ők ennek fő okaiként az át- és/vagy továbbképzést jelölték meg. Ezzel szemben a nyelvtanfolyamok iránt érdeklődők (48 százalék) legtöbbje hobbiból, kikapcsolódásképpen tanulna nyelveket. Érdekesség, hogy mindkét esetben minél magasabb a válaszadó iskolai végzettsége, annál jellemzőbb, hogy tovább képezné magát.
A korábban elvégzett tanfolyamok esetében változatos szempontok alapján választottak a megkérdezettek. Az adatok szerint a nyelvtanfolyamoknál az ár (42 százalék), a művészeti és járművezetői oktatás esetében a helyszín (43, illetve 40 százalék), személyiség- vagy képességfejlesztésben az ismerős véleménye számított a leginkább (27 százalék), míg a kezdő vagy haladó számítógép-kezelői vagy informatikai kurzusok, valamint a szakmai vagy felnőttképzésen részt vevők elsősorban a képzés elvégzése utáni igazolás alapján döntöttek.
A jövőbeni tanfolyamok esetében azonban már jóval nagyobb az árérzékenység: a válaszadók háromnegyede legfontosabb szempontként a tanfolyam árát jelölte meg, különösen a járművezetői és a nyelvtanfolyamok esetében (85, illetve 79 százalék).
(HR Portal)
